Az egész Alföldet, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia területének egy igen jelentős hányadát is a mai Kárpátalja területén egykor működő vasgyárak látták el öntöttvas kályhákkal. Kárpátalján mintegy 10 000 évvel ezelőttre, azaz az időszámításunk előtti 8000. év tájékára datálható az első vasat megmunkáló kultúrák megjelenése. Néhány ebből a korból származó lelet ma is megtekinthető a beregszászi Beregvidéki Múzeumban, illetve az ungvári Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeumban. A fennmaradt tárgyak tanúsága szerint nem csak hétköznapi használati eszközök készültek ezekben a gyárakban, hanem a művészi vasöntés remekei is, csodálatos mintákkal, domborművekkel díszítve. A munkácsi öntöde Európa-szerte ismert volt áttört falú tányérjairól, tudtuk meg Sepa úrtól, de itt készítették a császári és királyi udvari szállítók ládáira szánt míves emblémákat is. Ezenkívül készült mifelénk akkoriban szőlőprés és -daráló, valamint számtalan egyéb fém alkatrész, sőt síremlék is! Az egész Alföldet, de a Monarchia egy tekintélyes hányadát is innen, a kárpátaljai gyárakból látták el öntvényekkel. E termékek elterjedtségét bizonyítja, hogy még mindig nagy számban vannak jelen magyarországi múzeumok kiállítási anyagában. Különösen tekintélyes a Beregi Múzeum több száz darabos vasöntvény gyűjteménye. A huszadik századdal és a tömegtermeléssel azonban elkövetkezett a vasgyárak alkonya. Többségük a gazdaságtalanná vált termelés miatt még a két világháború között bezárt, bár Gyertyánligeten egészen a rendszerváltásig folytatódott a termelés, Rókamezőn pedig napjainkban is működik az egykori Dolha-Rókamezői Vasgyár és Ásó-Kapa Hámor Részvénytársaság utódja; igaz, a mai vállalkozás már alig több egy nagyobbfajta kovácsműhelynél. Az egykori mesterek munkái, elsősorban a remekbe szabott kályhák ma is ámulatba ejtik a szépet szerető embereket. Forrás: Wikipedia; Pallas Nagylexikon; karpataljalap.net