Antik Oliva Galéria  
  Keresés
 
 
Oliva Galéria Facebook
 
Schéner Mihály
Kategória: Alkotók
 
 
Schéner Mihály (Medgyesegyháza, 1923. január 9. – Budapest, 2009. május 11.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező.
 
 
 
 
 
    Galéria kezdőoldal     Alkotók        
     
    A képző- és iparművészet több ágában is kipróbálta tehetségét, több műfajban is, a művész és a művészet szabadságát vallotta, akárcsak 20. századi nagy elődje, Kassák Lajos. Neoavantgárd expresszív jellegű szürreális alkotásai a 20–21. század egyik jeles művészegyéniségévé avatták.

Életpályája

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat 1942-1947-ig, mesterei Rudnay Gyula, az alföldi iskola festője és Elekffy Jenő voltak. 1956-ig rajzot tanított a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Jeles alkotótelepeken fordult meg. 1982-ben a Nagyatádi Faszobrász Alkotótelepen, 1985-ben a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelepen, Dunaújvárosban működött. Huzamos ideig munkatársa volt az Új Auróra című művészeti folyóiratnak, melybe gyakran írt 20. századi jeles magyar művészekről. (Köztük Barcsay Jenő festészetéről, Csete György Kossuth-díjas építész organikus építészetéről, Csete Ildikó textilművészetéről, Huszárik Zoltán filmrendező- és grafikusról, Kohán György grafikus- és festőről, Várnai Gitta képeiről). A szegedi Tiszatájban, az Élet és Irodalomban, önálló kötetekben (Diabolikon, Békéscsaba, 1988; Kézkivirágzások, Budapest, 1997.) is jelentek meg művészeti írásai. Budapesten hunyt el, életének 87. évében.

Művészete

Gazdag motívumkincsét a mitológiából, a bibliából, a legendákból, a magyarországi kézművesmesterségek termékeiből, a természetből és mindennapjainkból merítette. Anyagfelhasználása változatos, szinte minden megmunkálható anyagra vagy anyagból (papír, fa, textil, fém, agyag, üveg) formáz. Munkamódszere szisztematikus volt, előbb lerajzolta, amit látott, érzékelt és érzett, majd eldöntötte a végső formát, és grafika, festmény, báb vagy éppen szobor lett belőle. Textilszobraival új műfajt teremtett.

Festészetét expresszionista hevület és szürrealisztikus hatás jellemezte. Kollázstechnikát is alkalmazott.[2] Festményeinek színgazdagságát és színharmóniáját a geometrikus szerkesztés mentén teremtette meg, fehérjei, sárgái, pirosai mögött a nagybányai és a nagyalföldi fények derűje ragyogott.


Forrás: Wikipedia
     
   
   
   
   
     
 
 
   
   
   
   
   
   
  KEZDŐOLDAL     ALKOTÓK     STÍLUSOK     TECHNIKÁK     TÉMÁK     KAPCSOLAT